Az EU és Kína vezetői 2019 óta először találkoznak személyesen, hogy a világgazdaság e két fontos pólusa közötti kapcsolatokról tárgyaljanak. Sok minden történt az elmúlt négy évben, például az, hogy miközben az unió globalista vezetői az EU és az angolszász világ egymilliárd fogyasztóját egy piacba tömörítenék, addig Kína még a kereskedelem kölcsönösen előnyős módját keresi. Magyarország a XXI. század most kibontakozó legnagyobb konfliktusában is jó alternatívát kínál.

Az EU és Kína vezetői 2019 óta először találkoznak személyesen, hogy a világgazdaság e két fontos pólusa közötti kapcsolatokról tárgyaljanak. Sok minden történt az elmúlt négy évben, például az, hogy miközben az unió globalista vezetői az EU és az angolszász világ egymilliárd fogyasztóját egy piacba tömörítenék, addig Kína még a kereskedelem kölcsönösen előnyős módját keresi. Magyarország a XXI. század most kibontakozó legnagyobb konfliktusában is jó alternatívát kínál.

Lehet valami a brüsszeli levegőben, ami számos alapjában konzervatív, kereszténydemokrata és jobboldali politikust egy idő után globalistává formál. Az euróban mérve tízezres fizetések, százezres “projektek” és milliós kenőpénzek városában a gurulós bőröndben mért pénz mellett a hatalom is bódítóan hat. Ursula von der Leyen útját a pénz és a hatalom imádata mentén is le lehet írni, a Soros-hálózatnál ugyanis mindkettőből van bőven.

A magyar kormánynak már megint igaza lett! Az ukrajnai háború második évének végén Nyugaton is egyre többen beszélnek “patthelyzetről”, nehogy egy elhúzódó konfliktus veszélyeztesse Joe Biden újraválasztását. Azok, akik eddig hangosan követelték újabbnál újabb “game changer” fegyverek Ukrajnába küldését, a “nagy tavaszi” ellentámadás kudarca után a “konfliktus befagyásáról” fantáziálnak. A nemzeti konzultáció hatodik kérdése az uniós fegyverküldésre kérdez rá.

Brüsszel előzetes hatástanulmányok, társadalmi vita és a közös költségvetésre gyakorolt hatás elemzése nélkül akarja a háborúban álló Ukrajnával és a befagyott konfliktusban álló Moldvával a csatlakozási tárgyalásokat megindítani. Ezzel az EU még jobban belesodródna ezen országok konfliktusaiba, még több pénzt égetne megnyerhetetlen konfliktusokban és még jobban ártana saját agráriumának, gazdaságának és a tagországok társadalmának. A nemzeti konzultáció nyolcadik kérdése az ukrán csatlakozási tárgyalások megindítására kérdez rá.

Mégis mit várt a nagymamák kedvence? Belpest Messiása? A kistérségi Pierre Richard? A „hófödte Andrássy út” romantikája azonnal Die Hard-os karácsonnyá tette Karácsony posztját.

Nagy a pánik Brüsszelben! Az európaiak ellenkezését látva, még a 2024-es európai parlamenti választás előtt keresztülvernék a kötelező betelítési kvótát. A migráció visszaszorítása helyett a kötelező kvótával azokban a tagországokban is migránsgettókat hoznának létre, ahol a lakosság ezt ellenzi, és ahol ezt eddig sikerült elkerülni. A nemzeti konzultáció negyedik kérdése ezért a kötelező kvótáról és a migránsgettókról szól.

Ezzel az írással szándékosan megvártam, hogy lecsengjen az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek és mártírjainak ünneplése, a tetteikről és sorsukról szóló megemlékezések. Október 23-a és november 4-e olyan dátumok, amelyek tisztán csak róluk kell szóljanak. Elmúlt ez az időszak, most már rátérhetünk egy szintén fontos témára, arra, hogy a forradalom leverői hogyan alakították ki a következő évtizedek Magyarországának életét, a tömegek viszonyát a politikához, kultúrához, a múlthoz, benne a bebörtönzött és legyilkolt áldozatokhoz. Arra, hogy ’56 mártírjainak véráldozatán mit és hogyan építettek fel a gyilkosaik és a velük együttműködők.